csajozos -- 301 - 320 --
Szeretni ne tanulj korán, de ha szeretsz, szeress igazán, mert az élet oly mostoha, szeretni megtanít, de feledni soha.
Amikor megláttalak nem kellett más, Te voltál nekem a szívdobbanás, úgy vártam rád ahogy még soha senki más, mégsem jött el az a szerelmes láz.
Ha szívedben sok a bánat, ne meséld el fűnek-fának, mindegy ha fáj, ha vérzik: ne meséld el, hisz úgysem értik!
Rájöttem valamire: a mi függvényünk egy lineáris egyenes, ami szigorúan monoton növekvő. Egyik tengely az idő, a másik a kötődés!
Miért múlik el minden, ami szép. Miért fáj a szívünk az elmúlt tegnapért. Miért nem lehet örökös a ma. Akkor nem kellene elválni soha.
Először csak álmomban láttalak, aztán a valóságban. Az álmomban megcsókoltál. Az álmok, ugye valósággá vállnak???!
Micimackó szereti a mézet, mert édes. S ha én lennék Micimackó jobban szeretnélek téged mint a mézet!!!!!!
Szeretném szívemet kitépni, s virág helyett ablakodba tenni. Hogyha látnád hervadó szívemet, akkor elhinnéd hogy igazán szeretlek.
Arcod festi kékre az eget, szemed színétől zöldülnek a fák, nélküled üres minden képzelet és világtalan az egész világ.
Ha van ami most hiányzik nekem, az az aki most a telefonján az üzenetem olvassa.
Remélem, hogy kezed kezemből vissza nem veszed, és szeretni fogsz akkor is, mikor én már nem leszek!
A csók a szerelem beszéde! Kérlek gyere ide gyorsan és beszélgess velem!!
Gyönyörű álmom volt az éjjel, csillag szeretkezett a holdfénnyel! Felébredtem és rájöttem: Én a csillag vagyok és te a fény!
Mióta megismertelek a sok millió csillag is szebben ragyog! Látod, ők is tudják, hogy veled milyen boldog vagyok!
Szívembe zártalak, a kis kulcs elveszett, de ne törd be az ajtót, mert SZERETLEK TÉGED!
Az idő igaz, s eldönti, mi nem az. (Petőfi)
Hidd el, te vagy az álom! Minden éjjel a testedre vágyom. Ne szólj semmit, csak fogd meg a kezem, add meg magad és szeretkezz velem!
Sokszor a lélek ura a létnek, sokszor a szív parancsol az észnek. Sokszor fáj a szív, sokszor a lélek, sokszor mindkettő, ez az élet...
A semmiből kerültél utamba, mint kék égből a nyári zápor, mely lemossa könnyeim és mosolyra derít. Ebben az esőben szeretnék elázni nap, mint nap!
Ha egy könnycsepp lennék a szemedben sohasem sírnék, mert félnék hogy elveszítelek. Szeretlek
301-320
